A Brúnó sorozatról

A Brúnó Budapesten sorozat mögött hosszú, alapos és elmélyült munkám húzódik. A legnagyobb kitartást a kutatómunka igényli. Az anyagok gyűjtésébe már sok évvel ezelőtt belevágtam Budapest titkai című építészeti könyvem kapcsán, melyhez számos levéltár, múzeum, fotótár, könyvtár anyagait átnéztem. A Brúnó Budapesten sorozat azonban igazi jutalomjáték nekem. Ebben nem csak az eredeti szakmámat: az építészetet, de a gyereklélek, a szülői érzelmek és a meseszövés minden örömét egyesíthetem. Ötvözhetem a építészet mérnöki precizitását, kötöttségét a meseírás szabadságával és a gyereklélek végtelen érzékenységével, empátiájával, kíváncsiságával.

Egy Brúnó-könyv elkészítésének folyamatát megtervezem, beosztom az időm, néhány lépésben így mutatnám be: https://www.youtube.com/watch?time_continue=30&v=_sN6yDz8dQw

A kötetek elkészítése több munkarészből áll össze:

1. A könyvben bemutatott helyszínek kiválasztása. Első körben sok helyszínt választok, mindet végigjárom, aztán igyekszem a listát redukálni, csak azokat tartom meg, amik gyerekszemmel is érdekesek. Kifejezetten arra törekszem, hogy ne csak a köztudott látványosságok, hanem számos kevésbé ismert érdekesség is helyet kapjon.
2. „Forgatókönyv”: ez tulajdonképpen maga a történet, amit hosszasan formálok. Apró képkockákon felvázolom a teljes könyvet, és addig csiszolom, míg gördülékeny mesefolyam áll össze. Olyan ez, mint egy többismeretlenes matematikai egyenletrendszer, minden darabnak a helyére kell kerülnie: fontos, hogy melyik helyszínt melyik felnőtt mutatja meg, milyen évszak van, milyen ünnep esedékes, illetve az egyes programok útvonalának is értelmesen kell követnie egymást.
3. Rajzok elkészítése: szabadkézzel rajzolok és számítógéppel dolgozom fel a kézi rajzokat.Szinte minden rajzról hosszan tudnék mesélni, a képekhez külön történet kötődik.
4. Szövegek: a rajz és a szöveg számomra szerves egységet alkot, mindig egyben kezelem a kettőt. Ha elkészültek a rajzok, hozzászövöm a szöveget, majd hosszasan csiszolom, igazítom egymáshoz a kettőt.

A Brúnó sorozat készítésekor leginkább az a gondolat, cél vezérelt, hogy egy jól használható, örömteli könyvet adjak a családok kezébe. Egy olyan sorozatot, ami felkelti az érdeklődést egy-egy helyszín iránt, ami ötleteket, javaslatokat nyújt rövidebb és hosszabb programokhoz, kisgyerekes családoknak. Arra törekedtem, hogy a bemutatott lehetőségek sokszínűek legyenek: van köztük sok kirándulás, múzeum, történelmi nevezetesség, állatos program, építészeti látnivaló vegyesen. Igyekeztem a kisgyerek tűrőképességéhez mérten rövid, bejárható programokról írni, minden helyszínt végigjártaam saját magam, mielőtt beleszőttem a történetbe. Bízom benne, hogy  Brúnó-könyvek sok családnak hoznak majd örömöt!

Mindegyik kötetben van néhány rajz, ami időigényesebb, vagy izgalmasabb volt a többinél. Ezekről a képek alatt bővebb leírás található.

Vajdahunyad vára: Ezt a többféle építészeti stílust ötvöző épületegyüttest sokszor lerajzoltam, igyekeztem megtalálni a legmutatósabb látószöget.

Első kötet - Budavári Sikló metszete: A sikló működésének bemutatása izgalmas feladat volt. Köszönöm a sikló műszaki vezetőjének, hogy segítségemre volt.

Első kötet - Váralagút: A Clark Ádám tér látványát lerajzolni a Váralagúttal, az újjászületett Nulla kilométerkővel, a téglafalon látható angyalos középcímerrel érdekes és összetett feladat volt, az első kötet egyik legmunkásabb rajza.

Első kötet - Budai vár félbevágva: Ez is egy meglehetősen időigényes rajz volt. Számtalanszor mentem ki a helyszínre, próbáltam korrekt képet rajzolni a félbevágott hegyről, a hegytetőn húzódó várról, a siklóról, az alagútról. Elképzeltem, mit látnék, ha elmetszeném az alagutat.

Első kötet - Nemzeti Galéria kupolája: Ezt a kilátópontot viszonylag kevesen ismerik, pedig páratlan kilátás tárul a szemünk elé, érdemes felkeresni.

Első kötet - Mátyás templom: A Mátyás-templomot kívülről és belülről is lerajzoltam. A főoltárt épp restaurálták, így a rajz kissé elhúzódott, és mire a kötet elkészült, az Isten báránya ablakot is kicserélték. Míg korábban a bárány feküdt, ma újra áll, így a második kiadásban átrajzoltam ezt a részletet.

Első kötet - Mátyás templom harangjai: A harangok pontos megrajzolásában, felirataiban, méretében nagy segítségemre volt a Magyar Harangok weboldala. Az is segített, hogy a harangokat épp az elmúlt éveken újították fel, számtalan érdekes felvétel látható a szállításukról, be- és kiemelésükről.

Első kötet - Filozófusok kertje: Ez a kedves, titokzatos kert szép időben megtelik piknikezőkkel, üldögélőkkel, kutyásokkal. Öröm volt lerajzolni.

Első kötet - Budai szobrok nagyságsorrendben: Ezen a rajzon nagyságsorrendbe állítottam a legnevezetesebb budai szobrokat. Nekem talán a Gellért-szobor a kedvencem ezek közül.

Első kötet - Ceruzás játszótér: Ezt az izgalmas, látványos játszóteret véletlenül fedeztem fel, amikor a Barlang-kápolna kapcsán bebarangoltam a hegyoldalt. Nagyon tetszett, azonnal beleszőttem a történetbe.

Első kötet - Láthatatlan kiállítás: Ezt a kiállítást feltétlenül érdemes felkeresni nagyobb gyerekekkel. Rajzilag arra törekedtem, hogy érzékeltessem azt a sötétséget, amit elképzelni is nehéz.

Második kötet - Szemlő-hegyi-barlang: Ez egy rendkívül munkaigényes rajz volt. Felkerestem a Barlangtani Intézetet, ahol készségesen segítettek, és megkaphattam néhány felmérési tervet. Ezt alapul véve, illetve a helyszínt alaposan, többször végigjárva igyekeztem egy olyan metszetrajzot készíteni, ami a kis olvasó számára is érthető, ugyanakkor mérnöki szempontból is korrekt.

Második kötet - Libegő: Mielőtt nekifogtam ennek a rajznak, sokáig álltam a libegő mellett és néztem, hogyan működik, mi hajtja. Ügyes szerkezet, fekvő kerekekkel, felső motorral. Igazi kikapcsolódás a város zajából. A hetedik, nyolcadik kerületből érkezve szinte lubickoltam abban a csendben, ami a Libegőn ülve élvezhető.

Második kötet - Tündérszikla: Ez a rajz kihívás volt számomra. Arra törekedtem, hogy érthetően, de egyszerűen mutassam be rajzban a sziklához vezető utat. Erre az axonometrikus ábrázolás és a több kisebb képrészlet tűnt kézenfekvőnek. Sokszor bejártam a helyszínt rajztáblával, mire elégedett voltam a rajzzal.

Második kötet - Apáthy-szikla: Itt ismét az volt a legfőbb célom, hogy a családok jól tudják használni a könyvet, tehát a lerajzolt ábrák alapján megtalálják a sziklát. Többször elmentem a helyszínre és megpróbáltam olyan útvonalat javasolni, ami könnyedén bejárható, akár kisgyerekkel. A kirándulók többsége kilép a szikla tetejére, mert a látvány lenyűgöző, de kisgyerekkel maradjunk a korláton belül.

Második kötet - Úti Madonna-kápolna: Ez egy csöpp kis faépület az erdő rejtekében. Nem volt egyszerű lerajzolni, mert egészen megbúvik a fák között. Érdemes felkeresni! Az út elég meredek és fárasztó, ezért a könyvben én inkább azt javasoltam, hogy fentről ereszkedjünk a kanyargós úton lefelé.

Második kötet - Péter-Pál kápolna: Ez Budafok egyik legrégibb épülete, nagy kíváncsisággal mentem ki a helyszínre. Nem csalódtam, csodaszép kis épület, ami sok újdonságot is tartogatott. Felfedeztem mellette a csodás történetű juharfát, az Ősök fáját, illetve a nemrég nyílt Stáció Kertet is.

Második kötet - Turistajelzések: Mivel a második kötetben sok kiránduló téma szerepel, így egy rövidebb fejezetben sorra vettem a turistajelzéseket. Majd a Magyar Természetjáró Szövetséget kértem, hogy nézzék át az érintett szakaszt, semmiképp se maradjon hiba. Köszönöm készséges segítségüket, barátságos visszajelzésüket!

Második kötet - Guckler-kilátó: Lenyűgöző kilátás nyílik innen a városra. Ez a rajz minden szempontból a kedvencem. Az érdekes, focilabdára emlékeztető forma megrajzolása is izgalmas volt, de a háttér, a Duna vonala a hidakkal, az Országházzal, a TV-toronnyal, az igazi jutalomjáték. Ráadásul ősz van a képen, az évszakok közül az őszt szeretem legjobban megrajzolni.

Második kötet - Kaán Károly-kilátó: Ez a fejezet több közeli helyszínt fűz egybe. Itt is az volt a célom, hogy a könyv hasznos legyen, és bemutassa, hogyan juthatunk el az egyes kilátókhoz. Nagy örömmel rajzoltam le mind a Makovecz-kilátót, mind a Pálos kolostor romjait, mind a Kaán Károly-kilátót, illetve az onnan látható Szentföld templomot is.

Második kötet - Óriáshordó: A budafoki pincerendszerben, ahol a Törley-pezsgőt készítik, van egy óriási hordó, a világ legnagyobb hordója. Ezzel kicsit gondban voltam, mert jelenleg nem látogatható, de végül úgy döntöttem, hogy mégiscsak beleteszem a könyvbe, hiszen kuriózum. Köszönöm a Törley cég segítségét, hogy bemehettem és lerajzolhattam a hordót.

Harmadik kötet - A Parlament kupolacsarnoka: A csillagboltozat meglehetősen munkaigényes rajz volt, hetekig dolgoztam rajta. A kettős kupolahéj miatt metszetben is megmutattam ezt a részletet, ami különösen a csillár tisztítása, javítása miatt érdekes.

Harmadik kötet - A Szent István Bazilika keresztmetszeti rajzán sokáig dolgoztam. Sokszor felmentem a kupolába és igyekeztem a műszakilag és a belső falnézetek terén is korrekt rajzot készíteni, ugyanakkor visszaadni az épület pompáját.

Harmadik kötet - A Bazilika kupoláján körbefutó terasz egy kevésbé ismert kilátópontja a pesti oldalnak, így feltétlenül fontosnak tartottam beleszőni a történetbe. Ez a rajz komoly kihívás volt, számtalanszor fellépcsőztem/fellifteztem, hogy a körbefutó látványt pontosan rajzoljam le, hiszen elénk tárul az egész város.

Harmadik kötet - Az Operaház nézőtere az egyik legmunkásabb rajz volt mind közül, de nagyon szerettem. Belecsempésztem a képbe egy kis fejtörőt is, meg kall találni a rajzon az oldalt látható szereplőket.

Harmadik kötet - A Zeneakadémia épületét lerajzolni kívülről és belülről is nagy feladat volt. A nagyterem halvány színeit, szecessziós díszítéseit, aranyleveles mennyezetét gyerekkorom óta szeretem. Örülök, hogy most lerajzolhattam.

Harmadik kötet - A Nemzeti Múzeum felújított, színes lépcsőházát, freskókkal dúsan díszített tereit hosszadalmas volt lerajzolni. A homlokzati rajzon elrejtettem a Pál utcai fiúkból ismert Pásztor fiúkat is, és a híres Einstand jelenetet.

Harmadik kötet - Szabó Ervin könyvtár: Az egykori Wenckheim Palota bálterme ma a könyvtár olvasóterme. A sűrűn díszített terem grafikája sok időt követelt. Az épület homlokzati rajza a kedvenceim közé tartozik, érdekes alaprajzú, bravúros épület, nagyszerű bővítéssel.

Harmadik kötet - Kórusok Éjszakája: A Magyar Rádió Gyermekkórusának egykori tagjaként számomra felemelő a Kórusok Éjszakájának rendezvénye, amikor a nyolcadik kerületi Palotanegyed megtelik éneklő csoportokkal és az utcákon zsúfoltan áramlik az érdeklődő tömeg.

Harmadik kötet - A fővárosi tömegközlekedés története: Nem vezetek, így tömegközlekedéssel járok, szükségszerűen viszonylag jól ismerem a budapesti járatokat. De az egyes járművek története, korai típusai nekem is sok újdonságot rejtegettek, izgalmas volt mindezt lerajzolni.

Negyedik kötet - Pozsonyi út: A negyedik kötet legmunkásabb rajza egyértelműen a Pozsonyi út ábrázolása volt. A házakat egyenként rajzoltam meg a Jászai Mari tértől a Szent István parkig.

Negyedik kötet - Újlipótváros fejlődése: Ez a Duna-parti szakasz jelentős változáson ment át az utóbbi évszázadban, a füstölgő gyárnegyedből elegáns környék nőtt ki. Mindezt érdekes volt felkutatni, és még izgalmasabb lerajzolni. Aki figyelmesen nézi a rajzot, még azt is észreveheti, hogy a Palatinus házak a háborúban elvesztették a tornyaikat.

Negyedik kötet - Köztisztasági Múzeum: Ez a múzeum egy igazi fellegvár a kisfiúknak, hiszen a szemétszállítás történetét ismerhetjük meg, némelyik régi járműre fel is szabad mászni. Nagy öröm volt az itt tett látogatás, és ma már azt is tudom, mi a különbség a gömbölyű és a szögletes kukásautók között. Megpróbáltam ezt rajzban is megmutatni.

Negyedik kötet - Tűzoltómúzeum, Bélyegmúzeum, Postamúzeum: Három kevéssé közismert múzeum, amit érdemes gyerekekkel felkeresni. A Tűzoltómúzeum egy ma is működő tűzoltó állomás részeként a tűzoltás fejlődését mutatja be, a Bélyegmúzeum felbecsülhetetlen tárlatát alig lehet egyszerre végignézni, a Postamúzeum pedig igazi kuriózum.

Negyedik kötet - Vasúttörténeti Park: Ez az egyik kedvenc helyszínem Budapesten. Amíg a rajzokat készítettem, számtalanszor buszoztam ki a parkba. Köszönöm a park munkatársainak, hogy kérésemre az elkészült rajzokat átnézték, hogy semmiképp se maradjon benne hiba. A legizgalmasabb a gőzmozdony működését bemutató ábra volt.

Negyedik kötet - Keleti pályaudvar: A Keleti pályaudvar különösen kedves nekem, mert a közelében lakom. Minden nap elmegyek mellette. Amikor lerajzoltam, sok apró részletet is megfigyeltem, ami eddig fel sem tűnt. Tele van vasúti szimbólumokkal.

Negyedik kötet - Sétáló naprendszer: Ha a Népligetben sétálunk, a fűben kőtáblákat találhatunk, melyeken a bolygók neve olvasható. Ez a Sétáló naprendszer a valós naprendszer kicsinyített leképezése.

Negyedik kötet - Állatos helyszínek: A negyedik kötetben a Fővárosi Állatkert mellett szerepel a Rex Állatsziget és a Noé állatotthon is, innen származik az örökbefogadott kiskutya, akinek a történetét beleszőttem a könyvbe.

Negyedik kötet - Müpa: A Művészetek Palotáját kívülről és belülről is megrajzoltam. A pazar belső tér és a színes fénycsíkokkal tarkított homlokzat izgalmas rajzi feladat volt.