Sajtó » Cikkek » 2014 Gekko

Miért hasznosak a Bartos Erika könyvek?

Van egy szerző, aki tíz éve ontja a jobbnál jobb gyerekkönyveket. Olyan sorozatokról híres, mint a Bogyó és Babóca, vagy Anna, Peti és Gergő. A gyerekek falják! A pedagógus szakért elmagyarázza, hogy a siker egyáltalán nem véletlen, és betekintést kapunk abba is, hogy milyen rendkívül hasznos is egyben az ilyen színvonalas gyerekkönyvekkel való barátkozás.

Teljes mértékben egyetértek azokkal, akik szerint a haza kortárs gyerekirodalom nagy utat tett meg mára, és fejlődése töretlen. Bartos Erika művein keresztül kiválóan szemléltetni lehet, hogy miféle képességek találkoznak mesélésük során egymással, és hogy mindez hogyan támogatja a gyermek fejlődését. Olyan könyvekről van tehát szó, amelyek nem csak örvendetesen sikeresek, hanem nagyon hasznosak is.

 

Felnőttek, figyelem!

Ha gyerekkönyvről van szó, a legfontosabb nagyon alaposan az eszünkbe vésni, hogy az irodalmi értékét tévedés lenne felnőtteknek szóló irodalmi művekhez mérni Ezek az alkotások ugyanis gyökeresen eltérő közönségnek íródnak. Gyerekeknek, akik merőben más képességekkel bírnak. Sőt, a gyerekek és a felnőttek egyáltalán nem ugyanúgy működnek. Életünk első éveiben más üzemmódban létezünk, más a kogniciónk, máshogy tanulunk, és másként funkcionál az érzelmi-szociális életünk is. ha mindezt nem vennénk figyelembe, előfordulhatna, hogy csupa olyasmiért kritizálnánk egy gyerekkönyvet, amelyek éppen a legnagyobb erényei.

A jó és hasznos gyerekkönyvek a szerző tudatos és ösztönös munkájának köszönhetően az életkoruknak megfelelően járulnak hozzá a fontos képességek fejlődéséhez. A rangsorban előkelő helyet kell kapnia a figyelemnek. Ha van figyelem, akkor van”bemenet”és van „feldolgozás”, hozzáférhetővé válik a világ az idegrendszer számára. Ám figyelem híján bármilyen kreatív és szorgos emberek legyünk is, nem tudjuk feldolgozni a kapott információt.

A figyelemnek számos jellemtője van: mélysége, terjedelme lehet, és folyton el is tud terelődni, - csak hogy néhányat kiemeljek. Ráadásul mindez nemcsak életkoronként, de napszakonként, sőt egy téma érdekességének függvényében is eltérő, változó.

Mennyivel izgalmasabb egy mászó baba számára lehúzni az asztalról a terítőt, mint végighallgatni képi megerősítés nélkül akár egy tíz perces történetet. Amikor megszületik egy új családtag, nem az jut először eszünkbe, vajon hol végzi majd az egyetemet, de három dolgot máris leszögezhetünk:

  • az információ hatalmas kincs

  • az olvasóvá nevelést nem lehet elég korán elkezdeni,

  • olvasni megtanulni nehéz.

 

Olvasás nélkül nem lehet leélni egy életet, és mivel megtanulni is nehéz, ügyelni kell arra, hogyan kezdődik ez a folyamat gyerekkorban. Amolyan természetes módon. A gyógypedagógia hallás-beszéd-nyelv fejlődés karán olyan komolyan vették ezt az oktatók, hogy a diákoknak magas szinten kellett elsajátítaniuk a mesélés tudományát.

Az olvasás komoly feladat, haditervet igényel. És bár sokan már iskolakezdés előtt ismerik a betűket, olvasni és íri is elkezdenek, még sok idő telik el addig, míg a gyermek egy könyvet magától leemel a polcról, és önállóan végig is olvassa. Egyik legalapvetőbb kultúrtechnikánk elsajátítása nem pusztán a szülői szándékon múlik. Nélkülözhetetlen hozzávaló között helyet kap tengersok képesség helyes működése és a gyakorlás is. Amikor a haditervben a kicsi egyéni kvalitásaival is számolunk, nem marad el a siker.

 

Kicsiknek ideális az ilyen irodalom

Bartos Erika alkotásai messzemenően számolnak azzal, hogy a befogadó milyen képességekkel bír. Pedig nem könnyű a dolga, hiszen egy kicsi számára csábítóbbnak tűnhet egy búgócsiga, egy buborékfújó, mint egy könyv. Mégis megragadja a figyelmüket, különösen 2-5 év között.

Ha illusztráció nélkül, folyószövegben , bővebben és több mondatban fejtené ki mondanivalóját, jócskán megcsappanna a lelkes rajongók sora. A meséléssel kezdődő olvasóvá cseperedés ugyanis éppen ilyen történetekkel kezdődik.

 

Színek, formák, lényegkiemelés

A történetekkel és családtagokkal való azonosulás megkönnyíti számára nem csak a szöveg értelmezését, de a saját életének napi rutijában való eligazodást is. Jó alapot teremt ugyanakkor ahhoz is, hogy számos már meglévő képességére támaszkodva tovább pallérozhassa azokat. Már nem pusztán felismerés szintjén ismerkedik például a színekkel, de az aktív megnevezést is begyakorolja.

A formákkal ugyanez a helyzet. A vizuális képességek, karöltve az emlékezettel és lényegkiemeléssel, éppen a legfőbb alapot adják a majdani betűtanuláshoz. A teljesség igénye nélkül soroltam fel olyan tényezőket, amelyeket a tanulási zavar, illetve a gyerekek képességfejlődésének szakértőjeként nagyon fontosnak tartok.

 

Túl sok az ismétlődés? Soha!

Idegen nyelvet idegen közegben úgy tanul az ember, hogy hall egy kifejezést, mely többször visszatér, kissé más köntösben, új mondatban. Valójában az anyanyelvünket is így sajátítjuk el. A gyermek sokszor hallja, hogy: „Itt az alma. Kérsz almát? Odanézz, elgurult az alma! Milyen szép, piros ez az alma!” Aztán végül egyszer csak azt mondja másfél éves kor tájékán, hogy „Alma, hamm”. A szavakat még nem rendezi grammatikai szabályok szerint, de a két szó egymás mellette y nagyonis kifejező, mondatszerű közlés. A Bogyó és Babóca, vagy a három testvér családi történetei az ismétlődő fordulatokkal rásegítenek erre a folyamatra, a hallás és a beszéd fejlődésére.

 

Kiszámíthatóság és ismétlődés

A kiszámíthatóság a felnőttnek is komfortérzetet ad, gyermekkorban pedig még ennél is többről van szó. Az állandóan ismétlődő helyzetek, szereplők, szófordulatok teszik lehetővé a tanulást számunkra. A Bartos-sorozatokban gyerekszemmel is jól nyomon követhető, hogy kikkel és hol történnek az események. Olyan szituációkkal találkozik a könyv lapján, olyan képes, és szöveges tartalommal, ami nem áll távol tőle, akár vele is megtörténhetne.

 

Nem csoda, hogy rajonganak érte a kicsik

Ahogyan ma, felnőttként látjuk a világot, az teljesen eltér attól, ahogyan kiskorunkban, amikor még részleteiben szemléltük. Bár ez fantasztikus cirkuszi előadásra visszük a csemeténket, mégsem tudjuk a parkolóból bevonszolni, mert leguggol két betonrész találkozásánál, botot ragad, és a „csíkból” homokot, kavicsot piszkál ki. Mert számára ennél az apró részletnél semmi nincs lenyűgözőbb, fontosabb. Az Anna, Peti és Gergő oldalain is megfigyelhető mindez. Két oldal képe között előfordul, hogy mindössze egyetlen aprócska eltérés található, éppen ez a részlet, ami az aktuális pillanatban a gyermek számára csodának számít.

 

Ónodi Csilla

Logopédia-szurdopedagógia szakos gyógypedagógus, a tanulási zavarok szakértője, a GEKKO Képességfejlesztő Játszóházak pedagógiai igazgatója.

https://issuu.com/alexandrakiado/docs/konyvjelzo_2014_marcius/56

 


Janikovszky Éva-díj

Janikovszky Éva-díj, a kisplasztika Széri-Varga Géza szobrászművész alkotása

Boldog vagyok, hogy 2018 november 19-én engem ért a megtiszteltetés, hogy átvehettem a Janikovszky Éva-díjat!

TOVÁBB...

Interjú a Vasárnapi Hírekben

Beszélgetés a Könyvhéten átvett díjakról, a karitatív mesekönyvekről, a Brúnó Budapesten sorozatról. 

TOVÁBB...

Szép Magyar Könyv Verseny

A Budapest titkai című könyv főpolgármesteri különdíjban részesült.

TOVÁBB...

Új Bogyó és Babóca társasjáték!

Az évszakos témakörre épülő társasjáték 2016-ban elnyerte az Ország Játéka címet! A négy nagyméretű táblás játék 3-8 éveseknek szól.

TOVÁBB...

Együtt lenni jó! Film

Köszönet Czipa Ildikónak, Ujj Beának és Varga Miklósnak, hogy az Együtt lenni jó! kötet filmen is megszületett. Scherer Péternek, a mesélőnek külön köszönet!

TOVÁBB...

Együtt lenni jó!

Tudod mit jelent a testvér, unokatestvér, féltestvér, ikertestvér, mostohatestvér? Tudod ki a családban a sógor, a nagynéni, a nagybácsi, a keresztmama? Kinek a nagypapája ükpapa és ki dédmama unokája?

TOVÁBB...

Pro Familiis díjátadó

2015 májusában az Emberi Erőforrások Minisztériumától Pro Familiis díjat vehettem át a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében.

TOVÁBB...

Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Köszönöm a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, hogy az Őrangyal című mesekönyvemet féltő gonddal, nagy szeretettel kezeli,...

TOVÁBB...