Magyar Nemzet- 2010.07.

A meseolvasáshoz hozzátartozik az ölelés

Interjú Bartos Erika grafikussal – Rajzfilm készült Bogyó és Babóca történetéből

Bartos Erika a kortárs meseíró generáció egyik kiemelkedő képviselője. Anna, Peti, Gergő történetei, Hanna utazásai, Bogyó és Babóca kalandjai minden mostani óvodás könyvespolcán ott lapulnak. A mesesorozat M. Tóth Géza és Antonin Krizsanics animációs rendezőpárost is megihlette. A huszonhat részesre tervezett sorozat első tizenhárom epizódja augusztus 12-től látható a hazai mozikban. Bogyó és Babóca filmes karrierje kapcsán Bartos Erikával beszélgettünk. 
Makrai Sonja

- Bogyó, a csigafiú és Babóca, a katicalány történetei a Pozsonyi Pagony Kiadó gondozásában már tizennégy kötetet számlálnak. Készült belőle négy diafilm, bábfigurák, társasjáték. Hogy jött a rajzfilmsorozat ötlete?

– M. Tóth Géza, a Kedd Rajzfilmstúdió vezetője 2009 tavaszán keresett fel a film elképzelésével. Tavaly nyáron kezdtünk bele a közös munkába. A tizennégy könyvben huszonnyolc mese szerepel, ebből már megvalósítható egy évad. Szerintem ez a sorozat kifejezetten alkalmas a rövid, öt perces részekből álló rajzfilmeknek. Egyszerűek a történetek, egyszerű a rajzi világ is. Az animáció a könyvet követi, a történetek Pogány Judit hangján szólalnak meg. A mesék nem egyforma hosszúak, így a rendezők néha hozzátettek, néha lecsíptek az eredeti történetből, de sok apró részlettel, komikus elemmel gazdagították őket.

- Milyen volt együtt dolgozni M. Tóth Gézával, valamint Krizsanics Antonin rendezővel?

– Könnyen megtaláltuk a közös hangot, M. Tóth Gézával a legtöbb részletben általában elsőre egyetértünk. Sokat segít, hogy a stábban sokan kisgyermekes szülők, mindenki szívből dolgozik a filmen.

- Hogyan születik meg egy ilyen rajzfilmsorozat? Az animáció tervezésében önnek milyen szerepe volt?

– Megrajzoltam a sorozat több mint negyven szereplőjét elölről, hátulról, ülve, állva, futva, vidáman, duzzogva, a ruhatárukat, a házaikat. A főszereplőket különös részletességgel dolgoztam ki. Leírtam, milyen a jellemük, hogyan mozognak. Így született meg a figurakönyv, amely a figuratervező, Turi Zoltán munkáját segítette. Az általa megformált alakokat mozgatják meg az animátorok. A rajzfilm háttereit Magyarósi Éva rajzolja, aki idén fődíjat nyert a Magyar Filmszemlén Kísérleti- és kisjátékfilm kategóriában, Léna című filmjével. Gyönyörűen rajzol, mesésen kezeli a színeket.

- A Bogyó és Babóca film díszbemutatót júniusban tartották. Milyenek az eddigi visszajelzések?

– Nagyon jók! Kicsiknek és nagyoknak egyaránt tetszett a rajzfilm. Örülök, hogy a könyvsorozatom ilyen jó kezekbe került.

– Ez a mese megihlette a játékgyártókat és ruhakollekciói is készült már belőle. A csigafiú és a katicalány márkanévvé lett?

– Nem tudom, mitől válik branddé egy sorozat. Ebben az esetben külön-külön úton indult el több szál. Ezek a szálak persze most már mind összefonódtak, közösen támogatják egymást. A Bogyó és Babóca társasjátékok ötletével tavaly keresett fel Kellermayer Sándor, a Keller&Mayer társasjátékok gyártója. A játékokat ő tervezi, ő találja ki a játék menetét, szabályait, a grafikát pedig ehhez igazodva én készítem. A gyermekruhák ötlete a Kedd Rajzfilmstúdióé volt. Az öltözeteket Hajdú Beáta tervezi, én csak a figurák grafikáját készítem el.

– Bogyó és Babócából született bábjáték is, amelyet férjével közösen szoktak előadni.

– Az első kesztyűbábokat hat évvel ezelőtt, a sorozat indulásával varrtam, hogy ha író-olvasó találkozóra megyek, körbeadhassam a gyerekeknek. A báboknak mindig nagy sikerük volt, így szép sorban megvarrtam az összes szereplőt, végül kitaláltuk, hogy el is játsszuk velük a könyvekben megírt meséket. Mostanában sajnos már kevésbé fér bele az időnkbe, hogy bábozzunk.

– Ön miben látja ennek a történetének sikerét?

– A rajzok és a történetek egyszerűek, rövidek, a gyerekek gyorsan megértik, a szereplőket könnyedén szívükbe zárják. Általában mindenkinek megvan a saját kis kedvence a sorozatban: Gömbi, a virágbogár, Vendel, a szarvasbogár, Bogyó vagy Babóca. Ezek az élőlények egy erdei baráti társaság szereplői, de valójában az óvodai közösséget mintázzák. Ők is hasonló konfliktusokat, barátságokat élnek meg, mint a valóságos kis óvodások.

– Eredetileg építészmérnöki és lakberendezői végzettségű. Hogy lett végül meseíró?

– Nem készültem erre a pályára tudatosan, az anyaság és véletlenek sorozata indított el rajta. Első gyermekemnek szerettem volna segíteni, hogy könnyebben elfogadja a kistestvér érkezését.

– Több ízben dolgoztak már együtt az Alma együttessel, ők írták a most elkészült film zenéjét is. Nemrégiben adták ki közös könyvüket, a Balatont, amelyhez egy zenei cd is tartozik.

– Buda Gáborral, az Alma együttes vezetőjével régóta terveztük, hogy belevágunk egy új, közös munkába. A könyvhöz tartozó cd-re így tizenhárom Alma-dal készült el. Számomra igazi vérfrissítés volt a Balaton című könyv: szerettem volna újítani az illusztrációkban, így a rajz helyett kitaláltam, hogy gyurmából készítem el a képeket. Nagy munka volt, egy éven át gyurmáztam, de nagyon élveztem. Ez az anyag lehetőséget adott rá, hogy kilépjek a sík ábrázolásból, és térben formáljam meg a szereplőket, helyszíneket.

–Bogyó és Babóca mellett másik sikerszériája Anna, Peti, Gergő története. Hasonló utat jár majd be ez a mese is?

– Marék Veronika mondta nekem egyszer, hogy minden mesének, minden könyvnek megvan a maga útja. Ezt a könyvsorozatot lezártam, százhetven mese jelent meg. Anna, Peti és Gergő a saját családunk története. Az óvodás gyerekek mindennapi valós eseményeivel foglalkozik. Ennek épp az a szépsége, hogy csakis könyv formában létezik. Az esti mesénél a család odakuporodik együtt a könyv köré: a meseolvasáshoz mindig hozzátartozik az ölelés, a dédelgetés, ami nagyon fontos a gyerekeknek, és nekünk, szülőknek is.