Sajtó » Interjúk » Új Ember 2012

ÚJ EMBER – Katolikus hetilap 
Szijjártó Zsófia interjúja - 2012. 12.15.

Mesével a beteg gyermekekért

2011-ben jelent meg a Szívkatéterezésre várok. Miért érezte fontosnak, hogy ismét a beteg gyerekek felé forduljon?

A Szívkatéterezésre várok c. kiadványt a Gottsegen György Kardiológiai Intézet felkérésére készítettem. Nem sokkal a megjelenés után kaptam felkérést a Tűzoltó utcai Gyermekklinika Őrzők Alapítványától a most született könyvre, mely daganatos és leukémiás gyermekeknek szól. Mint a legszebb kezdeményezések mögött, e mögött is anyai érzelmek állnak. A kötet ötlete egy édesanyától származik, aki saját gyermekével végigjárta a könyvben bemutatott utat. Ő írta a könyv kerettörténetét is, az orvosi szakszöveget számtalan kedves, gyermeklelkű részlettel gazdagítva.

Ezen a két megjelent köteten túl is folyamatosan része az életemnek a fogyatékkal élő, vagy súlyos betegséggel küzdő gyermekekkel való törődés, gyakran tartok meseprogramot különböző nehézséggel élők közösségeiben. Ezeken a programokon újra és újra megtapasztalhatom, milyen csodás ereje van a mesének. Sok példaértékű családdal találkozom, szülőkkel, akik mindent megtesznek gyermekükért, bármilyen áldozatot vállalva.

Rendszeres olvasója vagyok a Máltai Szeretetszolgálat weboldalának, ott olvastam Kozma Imre atyától egy mondatot, ami nagyon megragadt bennem: „Amikor nagyon nagy a baj, az ember sokkal többre képes.”

A mesében ugyanazokkal a képekkel, személyekkel, gépekkel találkoznak a gyerekek, mint a valóságban. Hogy hat ez a módszer a gyerekekre? Milyen visszajelzések érkeztek?

Jók a visszajelzések. A felismerés nem csak ilyen nehéz helyzetben, hanem minden mesekönyvben örömmel tölti el a legkisebbeket, mert kapaszkodót nyújt. Ezek a könyvek, melyek egy-egy súlyos betegséggel küzdő gyermekhez szólnak, célzottan igyekszenek segítséget nyújtani. De korábbi könyveimet is épp ilyen érzelmi töltettel készítettem, minden mesémnek a szeretettel teli, megnyugtató hatás a lényege. Hauser doktor, az Őrzők alelnöke fogalmazta ezt meg nemrég: „A könyv megjelenése igazi kuriózum a mesekönyvek között. Bartos Erika meséjének titka, hogy a gyermekekről szól, a kórházi mindennapjaikat eleveníti meg, úgy, ahogy az a valóságban is történik. Bemutatja a különböző beavatkozásokat, kezeléseket, így feloldható az ismeretlentől való félelem.”

Mi érintette meg leginkább a könyv készítése közben és elkészülte után?

Voltak nehéz, álmatlan éjszakáim. Gyötrődtem, és minden erőmmel azon igyekeztem, hogyan lehetne ez a könyv a leghasznosabb, hogyan csempésszek bele minél több biztatást. Ehhez a rajz kiváló eszköz, néhány vonallal olykor sokkal több érzelmet lehet elmondani, mint szóval. Persze a szöveg is fontos, az Őrzők Alapítványtól szabadkezet kaptam abban, hogy beleírjak újabb szövegrészeket, ha szükségesnek találom. Éltem is ezzel, néhol lazítottam az orvosi szöveget családi, vagy meseszerű részletekkel.

Kik segítették munkáját?

Nagyon sokan. Orvosok, nővérek, pszichológusok, egy játékterapeuta hölgy, aki az alkotás örömével gyógyít, nyomdászok, lektorok, önkéntesek, és még számtalan szakemberrel kerültem kapcsolatba. Hosszú hónapokig tartott, míg az összes helyszínnel, műszerrel, vizsgálattal megismerkedtem, végigjártam sok kórházat, hogy a rajzok hitelesek legyenek. Mindvégig, mindenben orvosi, szakmai segítséget kaptam az Őrzők Alapítványtól. A legtöbb levelet a könyvet kezdeményező édesanyával váltottam. Számtalan jó tanácsot és segítséget kaptam tőle, az ő helytállását, végtelen türelmét és életszeretetét példaértékűnek, csodálatra méltónak tartom. A legszebb, amit írt nekem, ez a mondat: 
„Ez a könyv egy kis csoda, mert árad belőle a szeretet. Ha valaki nagyon közel van ahhoz, hogy elveszítse azt, akit a legjobban szeret, rájön, hogy semmi nem fontosabb a világon a szeretetnél.”

Önnek, mint édesanyának mit jelentett a gyerekekkel és szüleikkel találkozni, kapcsolatban lenni?

A betegség nem válogat. A családok, akiket megismertem, különböző társadalmi helyzetből, különböző városból, különböző nehézségekkel érkeztek, de a klinikán mindenkit egyformán egyetlen cél éltet: az, hogy a gyermek meggyógyuljon. Az Őrzők Alapítvány felkérésére az első köteteket magam adhattam át a Tűzoltó Utcai Gyermekklinikán fekvő kis betegeknek. Szép élmény volt. Megható, szívtépő, minden érzelmi mélységet és magasságot bejáró találkozás. Sokáig voltam a hatása alatt.


Janikovszky Éva-díj

Janikovszky Éva-díj, a kisplasztika Széri-Varga Géza szobrászművész alkotása

Boldog vagyok, hogy 2018 november 19-én engem ért a megtiszteltetés, hogy átvehettem a Janikovszky Éva-díjat!

TOVÁBB...

Interjú a Vasárnapi Hírekben

Beszélgetés a Könyvhéten átvett díjakról, a karitatív mesekönyvekről, a Brúnó Budapesten sorozatról. 

TOVÁBB...

Szép Magyar Könyv Verseny

A Budapest titkai című könyv főpolgármesteri különdíjban részesült.

TOVÁBB...

Új Bogyó és Babóca társasjáték!

Az évszakos témakörre épülő társasjáték 2016-ban elnyerte az Ország Játéka címet! A négy nagyméretű táblás játék 3-8 éveseknek szól.

TOVÁBB...

Együtt lenni jó! Film

Köszönet Czipa Ildikónak, Ujj Beának és Varga Miklósnak, hogy az Együtt lenni jó! kötet filmen is megszületett. Scherer Péternek, a mesélőnek külön köszönet!

TOVÁBB...

Együtt lenni jó!

Tudod mit jelent a testvér, unokatestvér, féltestvér, ikertestvér, mostohatestvér? Tudod ki a családban a sógor, a nagynéni, a nagybácsi, a keresztmama? Kinek a nagypapája ükpapa és ki dédmama unokája?

TOVÁBB...

Pro Familiis díjátadó

2015 májusában az Emberi Erőforrások Minisztériumától Pro Familiis díjat vehettem át a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében.

TOVÁBB...

Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Köszönöm a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, hogy az Őrangyal című mesekönyvemet féltő gonddal, nagy szeretettel kezeli,...

TOVÁBB...